Néhány gondolat a fermentált termékekről:
A fermentált élelmiszerek fogyasztása során találkozik és jut hozzá szervezetünk azokhoz a hasznos baktériumokhoz, amikkel évezredek óta együtt él az emberiség. Az erjesztett ételek enyhülést jelentenek különösen a gyomornak, mivel segítenek beállítani az ideális gyomornedv szintet. A tejsavbaktériumok tevékenységük során, megemelik az étel táperejét, és a szervezetbe jutva biztosítják a bélhámsejtek egészséges működését. Rendszeres fogyasztásukkal hozzájárulunk a bélrendszerben élő több milliárdnyi mikroba megfelelő egyensúlyához, visszaszorítjuk a patogén baktériumok és gombák életterét. Elősegíti az ásványi anyagok, vitaminok (C, B, K2) felszívódását és az enzimek hasznosulását, amelyeket a fermentátumok gazdagon tartalmaznak.
A fermentált zöldségek funkcionális élelmiszerek, segítik a gyomor csökkent funkcióját. Így könnyebben emésztünk, hiszen a bennük lévő rostok, mikroorganizmusok táplálják a mikrobiomot, immunrendszerünket. Végső soron egészségünk fenntartását vagy visszaállítását természetes módszerekkel támogatjuk.
A fermentálás egy tartósítási mód, tartósítószer nélkül. Sós vízbe rakjuk a zöldséget, ami lassan erjedni kezd. Egy kellemes, kicsit „szénsavas jellegű” ízvilággal találkozunk a fogyasztás során.
A legnépszerűbb fermentált zöldség a káposzta és a répa, illetve ezek ötvözete. Igazából bármilyen zöldség fermentálható.
Meddig és hogyan tartható el?
Sokáig, nagyon sokáig. De más lesz kicsit az íze, akár kicsit savanykásabb, ahogy telik az idő.
Kibontás után is tartsd hűtőben és mindig figyelni kell arra, hogy tiszta evőeszközzel nyúlj bele, illetve a zöldségek mindig legyenek lé alatt. A levét is megihatod! Sőt, nagyon jót fog tenni, ha csak levet iszol - hígítani is lehet a levét, melyből kellemes savanykás üdítő lesz. Ha kibontod az üveget, akkor utána mindenképpen hűtőbe kell tenni és kb. két héten belül el kell fogyasztani!
Hogyan fogyasztható?
Az üvegből kiszedve bármelyik étkezéshez fogyasztható köretként. De készülhet belőle leves is, sőt sokféle étel előállításához használatos.
A csoda az ebben az ételben, hogy a fantáziánk szab csak határt az előállításához, felhasználásához és a fogyasztásához is!
1. A fermentálás (erjesztés) egy biológiai folyamat, amely során mikroorganizmusok (baktériumok, élesztőgombák) oxigénmentes környezetben átalakítják a szerves anyagokat, például cukrokat, ami új vegyületek (savak, alkohol, gázok) képződésével jár, és ezáltal tartósítja, ízesíti, emészthetőbbé teszi az ételt (pl. savanyú káposzta, joghurt, kenyér). A folyamat során értékes probiotikumok keletkeznek, és megnő a vitaminok mennyisége is.
A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok (főleg baktériumok, de élesztőgombák is), amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva kedvező egészségügyi hatást fejtenek ki, leginkább a bélflóra egyensúlyának fenntartásával, az emésztés segítésével, az immunrendszer támogatásával. A görög "pro bios" szóból ered, ami annyit tesz: "az életért". Természetes módon megtalálhatók erjesztett élelmiszerekben (joghurt, kefir) és étrend-kiegészítőkben is (kapszula, por formájában).
2. Számtalan különbözőféle fermentálási, erjesztési eljárás létezik, amikor különböző típusú baktériumok végzik a munkát, a szójaszósz, a sör, a bor, az ecet és a kovász is fermentálással készül.
3. A zöldségek és gyümölcsök fermentálása során a levegőben is megtalálható lactobacillus baktériumok végzik a munkát, ezért a baktériumok neve miatt tejsavas erjedésnek is nevezik a folyamatot.
A Lactobacillus (tejsavbaktérium) az emberi bélrendszerben és hüvelyflórában természetesen jelen lévő, hasznos probiotikus baktériumok nemzetsége. Segítik az emésztést, erősítik az immunrendszert, gátolják a káros kórokozók szaporodását, valamint kulcsszerepet játszanak a fermentált élelmiszerek (pl. joghurt) előállításában.
A laktózhoz és a tejhez azonban semmi közük, így tejérzékenyek is nyugodtan fogyaszthatják a fermentált ételeket!
4. A fermentálás során megnövekszik a hasznos baktériumok száma, az egészségre káros, rothasztó baktériumokat pedig a savanyítás elején kikapcsolja a sós felöntőlé. A mostani táplálkozási kultúra lényegesen kevesebb "bélbarát" baktérium bevitelét teszi lehetővé, kevesebben fogyasztanak kovászos kenyeret, aludttejet.
5. A bolti élelmiszerek esetében a minél sterilebb eljárások növelik a termékek szállíthatóságát, és hosszabb eltarthatósági idejét, így viszont sajnos nem jutunk hozzá a beleinket kibélelő, az ételek emésztését végző, és minket tápanyagokkal ellátó baktériumflórához. Egészséges mikrobiomunk fenntartásában nyújtanak nagy nagy segítséget a fermentált zöldségek.
6. Vitamindús megoldás lehet
Még több vitaminhoz és ásványi anyaghoz férünk hozzá bizonyos zöldségekben, mint ha nyers vagy főtt állapotban fogyasztanánk őket!
7. A legtöbb zöldség vitamin-, és ásványianyag-tartalma a fermentálás során könnyebben elérhetővé válik a szervezetünk számára, így jobban hasznosul. Például a nyersen nehezebben emészthető, értékes tápanyagait kemény cellulózzal védelmező káposzta, retek, répa, cékla vagy káposzta fermentálás után is friss, harapható, de nyers állapotánál puhább és könnyebben emészthető lesz. Ugyanakkor nem veszti el a benne lévő nyersanyagokat, mint akkor, ha például főzéssel puhítanánk meg.
Sok fermentált étel télen is rengeteg C-vitaminnal, cinkkel és vassal lát el bennünket, amik nem csak hasznos tápanyagok, hanem kimondottan immunerősítő hatással rendelkeznek. A tengerészet évszázadai során a C-vitamin hiány miatt fellépő skorbut volt az egyik leggyakoribb halálok a tengerészek körében, azonban egy idő után felfedezték, és védőételként vitték magukkal a savanyúkáposztát! A savanyú káposzta ráadásul több C-vitamint tartalmaz, mint a nyers káposzta, és így igazi téli vitaminbomba!
8. Remek tápanyagforrás vegánok számára is!
Vegánok számára remek tápanyagforrás és vegán sajt-alapanyag.
A termékeimről, tevékenységemről az Ibolya kamrája fecbook oldalamon van lehetőség tájkozódni.
